Jó reggelt!
105,7!!!! Végre!!!! Azt hittem, soha nem bírom megnyugtató távolságból nézni a 106-ot! :DDD És jelentem, ezzel újabb kilométerkövet hagytam el az úton, ugyanis a mai naptól kezdve elhízásom mértéke végre nem kóros! :DDDDDDD Há'nyomasztó vót, hogy a legrosszabb kategóriába soroltak na!!!! :D
Mindent összerakva a tegnapi napom jól sikerült, végigdoliztam, este végre nem esett az eső, és végre erőt vettünk a lelkünkön, és kidugtuk az orrunkat a házból, sétáltunk egyet. Bár rövid volt, de naggyon hiányzott már!!!
Ezenkívül délben fáztam, és van egy FILA-dzsekim, amit tulképp még soha nem bírtam igazán bezipp...tegnap valami azt súgta, próbálkozzak..éééés...há'dzsórámafíííla!!! :-D
Tükörbe oldalról nézve a hasamon a bőr nem reménytelen...szemmel láthatóan emelkedik...én legalábbis látom, és ez a lényeg! :D
A horgolt-ruha projekt a körülményekhez képest (meló) jól halad, nyaralásra lesz egy csini ruhám;)
Éééés....:DDD Na ezt figyi, kedves mindenki. Az én kicsi fiam egyre többet agyalt azon mostanában, hogy szerinte Ő nem köll senkinek. (9 éves ;)) Hát tegnap beigazolódott, hogy Anyinak igaza van (hogyaszondi dehogynem ;))...mer'hogy B.Réka a fülébe súgta, hogy tetszik néki. Hahhh...emberek...látni kellett volna, ahogy kibújt a férfi a gyerekemből :-D
És aszondi...idézem:
..."a végső cél a csók. A baj csak az, hogy igazándiból odamenni sem merek hozzá!"...:D Imádom!!!! :DDDDD
Az jutott most eszembe, hogy érdekes módon befejeztem a prédikálást arról, hogy le kell fogynia mindenkinek:) És azt hiszem, azért van ez, mert ez az 1leszek projekt valóban sikeres. Valóban megtaláltam végre az utam, és nincs szükségem végre bólogató fejekre, hogy igen, ez az, jól csinálod, és arra sem, hogy neggyőzzek mindenkit, hogy ezt kell csinálni :)...persze jól esik, ha kap az ember visszajelzéseket, mert az ember ilyen..de már megy a dolog enélkül is:)
Többször előkerült a napokban a téma, úgyhogy ezt is leírom...mázlista vagyok, hogy itt van a szakácsunk Bonyhádon, mert valóban sokkal könnyebb így, hogy nem magamra-magamnak kell főznöm, és minden nap kiporciózva megkapom az adagomat, és csak hétvégén kell visszafognom magam, ha netán másodszor is tele szeretném pakolni a tányéromat. Nem tudom, hogy itt tartanék-e, ha M.N. nem főzne rám. Bááár...Mindegy, ezen nem filózok, csak szerettem volna leírni a tényt, hogy egy szerencsés nőszemély vagyok, na!!!
Jajj, és történt tegnap még valami!!!
Nem tudom, ki hogy van vele, én szeretem figyelni az embereket! :D Tegnap az étteremben 2 idősebb hölgy ebédelt..egyedül. Egy magyar, és egy angol. Mögöttük ültem, így abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nyugodtan figyelhettem-bámulhattam őket. Az első érdekes dolog a tányér tartalma volt.
Az angol hölgy tányérján párolt zöldségek, mellette egy pohár vörös bor. A hölgy ült nyugodtan, és várt, látszott, hogy készül az ÉTKEZÉSRE, jelenleg semmi mással nem foglalkozik. A magyarnak ebben a pillanatban hozták ki az ételt, szalma-krumpli, káposzta saláta, sült oldalas. Pár perc múlva érkezett a pincérünk, és az angol hölgynek felszolgálta a marhasültjét. A zöldségek mellé:) Nos...a két hölgy elkezdett enni. A magyar...jajj...először is... sapkában. És falt. Szó szerint! Pedig nem volt elhízott...tényleg...
...Az angol...hát erre nem találok szavat...szó szerint élvezett minden falatot. Minden falatnál letette az evőeszközt, rágott, ízlelt, és figyelt. Jelezte a szakácsnak, hogy az étel rendben...kortyolgatott közben...élvezte az ebédjét...jó volt nézni, komolyan!!! Remélem, ma is jön!! :) Mert tegnap kedvet kaptam, hogy kipróbáljam ezt! És abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy én társaságot is kaptam a finom ebédhez. Úgyhogy minden falat után letettem az evőeszközt, szép lassan, komótosan ettem, és beszélgettünk közben. Jó volt!!!! Komolyan!!! :) Így is lehet;) Kipróbáltam!!! ;)
És most meló...
Szép napot! ;)
