Jó reggelt!
Azért ne áztassuk el teljesen azt a Stadalax-ot, a 2,5 kilóból az az egy, ami még a bélrendszerben keringett, máris távozott;)
induló súly: 130,5 kg- 2010.02.02. jelenlegi: 113,7 kg- 2010.04.07. Eredmény: -16,8 kg...még 1,5 kila, és ott vagyok, ahol majd'két héttel ezelőtt voltam. Megérte? Semmiképp! De arra jutottam, hogy a lelkiismeret-furdalás semmit nem old meg. Csakhát...az agy ugye...dolgozik...és folyton bűntudatot teremt. Marisom tegnap megijedt a heves reakción, és szép csendben elkullogott a helyére:) Nem voltam éhes, nem kívántam a maradék sütit-csokit, nem jött az ilyenkor szokásos Nekem már úgyis mindegy érzet. Be kell valljam viszont, hogy ez nagyrészt nem az én érdemem:) Kedves újdonsült barátnéim a fórumról, ill. a csak emilben jelentkezők közül egy emberként siettek a segítségemre!!! :) Nagyon jól esett:) És mindenkinek volt egy mondata, ami megragadta azt a hülye elmémet, és arra taszigálta, hogy tovább csináljam:) Az igazán pirultatós levelek azok voltak, ahol úgy éreztem, a saját régebben leírt-kimondott gondolataimat kapom vissza. A lényege ezeknek a gondolatoknak az volt, hogy én döntöm el, csak rajtam múlik! ;) BASSZUS!!! Felébredtem! :-D Tényleg!!!! Ki máson múlna, hogy most összetörök, folytatom a 26 éve megkezdett idiótaságot, és még sajnáltatom is magam, vagy felnőtt emberként mérlegelek, levonom a következtetéseket, és megyek tovább! :) Ki fogja eldönteni ezt helyettem? A Maris??? Lósz@rt!!! Szabad ember vagyok! ;) Azt csinálok a testemmel, amit én akarok!!! ;) És én nem akarok többé hájfelhőcskék mögé bújni! ;) Még a húsvéti nyuszi kedvéért sem!!!:DD A következtetésem pedig a hétvégére vonatkozóan az, hogy az ünnepekkel kapcsolatosan is célra vezetőbb, ha kicsit gyengébb szabályokat állítok fel magamnak, de azt kőkeményen betartom. Mondjuk az ünnepnapok során egy szelet süti, vagy valamilyen desszert megengedett ebédig, de aznap vacsi nincs!!! És pont. Ha ezt betartottam volna, biztos vagyok benne, hogy 1 kilónál több a 3 nap alatt nem ugrott volna fel. A szomorú nem is a 2,5 kiló miatt vagyok, hanem inkább amiatt, hogy megint nem tudtam volna felállni, ha nincsenek a csajok! Hogy megint kívülről vártam a segítséget, holott tudom, hogy igazán minden rajtam múlik. Ezt az önbizalom, önbecsülés dolgot bizony még csiszolni-fejleszteni kell, de biztos vagyok benne, hogy mire 75 kilós mádámmmme leszek, rendben lesz az életnek ez az oldala is;) És most egy seggberúgás, és irány dógzani!!! ;) Még valami...mától az emil-linket nem kapjátok meg!:( Nem azért, mert nem segítek szívesen, hanem azért, mert mint az elején mondtam, én a segítségért soha nem tudnék pénzt elfogadni, valamiből viszont élnem kell, és egyszerűen nem jut időm a mail-ek megválaszolására, muszáj dolgoznom. A fórumon viszont ott vagyok, amikor csak lehet, és hál'istennek, lelkes kis csapat alakult ki, csupa csupaszív ember, akik (Velem együtt) bármikor bárkinek szívesen segítenek:) Úgyhogy lányok-asszonyok....fórumra fel!!!! Teljesen inkognitóban maradhat az, aki akar, és jómagam is most tapasztaltam igazán, micsoda erőt tud adni az embernek, ha vannak barátai, akik bíztatják, ha épp arra van szüksége! ;) www.wellnesscafe.hu/forumkifejt.php Szép napot!
