Napsütéses jó reggelt a kedves Mindennkinek! :)
A helyzet az, hogy ennyire még nem sikerült elaludnom, mióta új életet kezdtem. Ezzel semmi gáz nincs azon kívül, hogy későbbre tolódik a blogírás:) Úgyhogy elnézést mindenkitől, akinek ez problémát jelent, de most csak rövid helyzetkép, grafikon fér bele, és később jövök vissza a többivel:)
Nézzük;)
induló súly: 130,5 kg- 2010.02.02.
jelenlegi: 116,3 kg- 2010.03.19. Eredmény: -14,2 kg ;)
.jpg)
Imígyen néz most ki:)
A nátha (amiről a fórumban beszéltem tegnap) rendben lesz, úgy érzem, az echinacea tablettával nem bírnak a vírusok ;) Gyönyörűszép napos reggel van...mi kellhet még az ember lányának ahhoz, le merje írni, boldogságban telik a napja? ;) Elindítom most a kis családot, reggeli, torna, miegymás...valamikor még a délelőtt folyamán folytatom:)
Ideértem végre;)
Miről is akartam írni? Ja!!! Hogy ne csapd be magad!;)
Ne bizony!!! Semmiképpen sem!;) Legalább Magadat ne!!!:)
Konkrétan arról szeretnék írni megint, hogy amit én csinálok 45 napja, az nem fogyókúra!!!
Az egész úgy kezdődött, hogy egy szép nap reggelén beálltam a tükör elé, és valami hirtelen ötlet folytán feltettem a kérdést magamnak:
-Tetszik ez Neked?....Nem!!!
-Miért?....Mert hájas itt, és itt, és itt is, ha megmozdulok, csak másodpercek múlva hajlandó megmozdulni a hájam is, hogy csúnya a bokám, az egy dolog, de kezdd fájogatni is. Emiatt a hájtömeg miatt nehezemre esik a mozgás, pedig érzem, hogy a lelkem szárnyalni szeretne, főleg most, hogy itt a tavasz. Egyszóval úgy érzem, aki itt áll velem szemben, az nem én vagyok!!! Én biztos nem tettem volna ezt a a testemmel!!! Fiatal vagyok, és élni akarok! Nem ebben a csúnya koporsóban haldokolni!
-Aha! Ezt most komolyan gondoltad?...igen. Igen?! IGEN!!!
:) Nem tudom Neked másképp leírni, de itt dőlt el. A tükör előtt. Pontosan tudtam, hogy mitől vagyok hájas. 45 nappal ezelőtt történt. Akkor megfogadtam, hogy befejezem. Nem kúrálom magam többé. Megkeresem azt a számomra ideális életmódot, amelyet követni tudok, míg élek, és nem tágítok. Muszáj eldobnom magamtól a hájat, mert ez itt nem én vagyok. Utána kimentem a konyhába, leültem, és elkezdtem gondolkodni, mit szúrtam el leginkább. A nasi!!! Folyamtosan ettem! Valami belső kényszer állandóan a hűtő felé hajtott!:) El sem tudtam képzelni, hogy egy baráti-, vagy családi összejövetelen én csak diétás kosztot egyek, és azt is csak mértékkel:) Gyakorlatilag, ha végiggondolom, minden helyváltoztatás nasizásban torkollt, és persze egy-két szál cigit is elszívtam közben :( Aztán még aznap délelőtt észrevettem Marist és Rozit:) És milyen jó, hogy fülön csíptem Őket!!!! Két legyet egy csapásra:D De nem untatom a népet ezzel, hisz nagyon jól ismeritek az összes szokás-kisasszonyt:) Azt hiszem, mindenkinek van egy szép listája:)
És jön mai mondandóm lényege:
:) Igen, úgy kezdtem, hogy nem fogyókúrázom. Mégis a legnagyobb problémám az, hogy nem vagyok elégedett a testemmel. Ezt a problémát én meg fogom oldani. Mindenáron!!! Kit érdekel, hogy ehetek-e közben sütit vagy nem??? 45 napja nem ettem semmiféle hagyományos értelemben vett édességet, és itt vagyok, teljes értékű embernek érzem magam, sőt! Teljesebb életet élek, mint valaha!!!!
Lehet itt mindenféle elméleteket gyártani, hogy miért van a látható súlyfelesleged! Ráfoghatod akármire, ami éppen jól esik! Sajnálhatod is magad, ha jól esik:) Sőt!!! Azt is hazudhatod magadnak, hogy ez lesz az utolsó falat süti, és utána a célom eléréséig biztosan nem fogok többet nasizni! :) Jöhet még ezer és egyféle kifogás!!! De a PROBLÉMÁT-és Te érzed, hogy Neked ez mekkora probléma...tudoood, kinek mennyire szorít a bugyi;)- de ezt a problémát csak Te tudod megoldani!!! Mégpedig úgy, ha következetesen seggbe rúgod a Marisodat, ahányszor azzal pofátlankodik elő, hogy irány a hájrengeteg mögé!
Minden esetben!
Ameddig ezt nem fogod fel, nem fog megváltozni az életed! Persze, hogyha elérted az álomsúlyt, vagy akár alá is mentél pár kilóval, és tartod már legalább fél éve, akkor majd kísérletezgethetsz, hogy mi az, amit Te meg tudsz engedni magadnak, és mivel tudod ezt kompenzálni...de addig nem!!! Ha engem kérdezel, összeszorítod a fogad MOST!!! Odamész a tükör elé, és lefolytatod MAGADDAL életed eddigi legfontosabb párbeszédét:) És döntesz! Akkor és ott!!! És ha döntöttél, vedd úgy, hogy eldőlt! Ráléptél az útra, és nincs az a csábítás, amelyik eltérít róla. Ha TÉNYLEG zavar a súlyfelesleged, és TÉNYLEG ez az, ami a legjobban zavar, akkor lásd a célt!!! És ne állítson meg senki!!! Nincs elmélet, nincs lustaság, nincs elnézés, nincs pihenés, nincs semmi! Egyszer végre csináld végig!!! Ne hagyd magad becsapni!!!! Ne hagyd, hogy pár kedves szóval elintézzük a félrelépéseket! NE LEGYEN FÉLRELÉPÉS!!! Egy sem!!! Figyi én 20-25 évig fogytam-híztam, azt hittem, így fogok meghalni. Ha én meg tudom állni, akkor mindenki meg tudja!!!!
MUTASSUK MEG AZOKNAK, AKIK AZT HISZIK, TÖBBEK NÁLUNK, CSAK MERT KARCSÚ TESTET KAPTAK AZ ÉLETTŐL!!!! Én megmutatom. Megyek, akkor is, ha nem jön velem senki:) És sajna továbbra sem tudom befogni a számat:) Őszinte leszek. Magammal, és Veletek is:) Kérlek benneteket, ha tényleg fogyni akartok, legyetek őszinték Ti is magatokkal!!!
Emlékszem, hisz alig egy hónapja volt, hogy minden egyes kis túró rudi nasi megbosszulta magát előbb utóbb:( Nem megy másként!!! Csak vasszigorral:) Marisnak bizony be kell törni a derekát:) De nem lehetetlen. Azt mondják, 21 nap kell, hogy egy szokást megváltoztass. Én 45 napja csinálom, és rá kell húznom Maris mancsára minden egyes sütimorzsa mellett. De megcsinálom:) Nem fogja senki más megcsinálni helyettem:)
Gyerünk csajok, ez egy sokkal szebb élet;) Még aludni is tudok, mióta tiszta a lekiismeretem;)
Szép napot:)
