Jó reggelt!:)
Nincs változás, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy eltökéltebb vagyok, mint valaha:) Úgy döntöttem, hogy aki unja a dolgot, nyugodtan nézzen jobbra fel, és X-eljen, én akkor is megpróbálom ma ki tudja hányadszor rávenni a zsírbötrtön-társaimat, hogy vágjanak bele, és lépjenek rá a kitaposott ösvényre;)
Azért a grafit idebiggyesztem előtte:)
induló súly: 130,5 kg- 2010.02.02.
jelenlegi: 114,5 kg- 2010.03.25. Eredmény: -16,0 kg ;)
Tegnap délben úgy gondoltam, hogy mai fő témám az lesz, hogy merj mérlegre állni:) Jó gondolat! Azért mégis álljon itt újra egy kis bevezető:)
Írtam már az utcán szembe jövő sikoltozó, hájbörtönbe zárt lelkekről. Amikor találkozom Velük, legszívesebben ott azonnal kézen fognám az illetőt, elvezetném a legközelebbi csendes zugba, és elmesélném neki, hogy miért érzem úgy, hogy a vesztébe rohan, és miért vagyok biztos abban, hogy jól érzem. De mivel rengeteg ilyen lélek jön szembe csak ebben a pici városkában is, és mivel az Istentől csak két kezet, és egy szájat kaptam, nem marad más, mint leírom ide amit tudok nap mint nap, és bízom benne, hogy minnél több érdekelt idetéved:) Ha gondolod, segíts a toborzásban, én azt hiszem, mindent megtettem, amit időm és erőm engedett:)
Szóval az egész valahol az oviban kezdődik, ha gyerekkorodban is már aranyos kis duci angyalka voltál:) Igen, szerettél volna olyan aranyos kis szeretreméltó tünemény lenni, mint a többi, de valahogy kilógtál a sorból:( Nem is értetted még, miért...csak azt érezted, hogy Neked valahogy jobban meg kell küzdeni minden egyes dícsérő szóért, és nem értetted, hogy az amúgy hál'Istennek még őszinte gyereksereg miért lohol a nyomodban, boldogan skandálva a digi-dagi-daganat srófával egészen addig, míg lihegve, sírva nem roskadsz bájos kis hájhabocskáidba. Kétféleképpen reagálhat erre az ember lánya. Vagy már itt elfogadja, hogy Ő MÁS, mint a többi, és nyüszítve sírva megadja magát, vagy üt-vág, küzd, amíg él, és dacos, agresszív, dagadt szörnyetegként nő fel.
De nehogy azt hidd, hogy ezzel vége a megpróbáltatásoknak! ÁÁÁÁÁ!!!! Jön az iskola! A soha véget nem érő testnevelés órának becézett emberkínzások. A kínzás már az öltözőben kezdődik, ahol a többi előtt kell levetkőznöd. És csak utána jönnek a számodra kivitelezhetetlen kötelezően előírt cirkuszi mutatványok! :(
Aztán jön a folyamat, amelyben Neked is ivarérett, felnőtt példánnyá kellene válnod. Aha...ha körülnézel, a többi "normális" lánynak már udvarolnak. Te pedig csak tömöd magadba bánatodban a falatokat, és nem érted, miért nem sikerül Neked semmi. Esteleg még a szánalmas kis eminens is belőled cseperedik fel.
És aztán jönnek a divatos ruhák. És a véleményüket cseppet sem titkoló butikosok. Az anyád könnyben úszó szeme....Istenem, hát miért van az, hogy amerre járok, mindenfelől csak megvetés és útálat fogad??? És hazarohansz, eszel valamit, hogy gondolkodni tudj, na és persze sajnálni magad.
Ahhha...és a munkahelykeresés...na és ha találtál...Neked mindent kétszer olyan jól kell teljesíteni, minden elismerésért kétszer annyit kell teperned!!! Mert Te a kövér kategória vagy.
És közben persze ott van az a sok kedves-aranyos ember, akik elfogadnak, és a barátaidnak vallják magukat. Mondván áááá ne foglalkozz ezekkel, mi így szeretünk Téged, ahogy vagy! El ne hidd!!!
ÉS közben fogyókúra fogyókúra hátán, nincs egy nap, amire azt mondhatnád, na ezt valóban élveztem. Minden csodaszert kipróbálsz, minden segítő kezet megragadsz, egyvalamire nem vagy már képes, hogy józanul felmérd, hogy kinek születtél, és kivé lettél, és hogy észrevedd, TE vagy az, aki változtathat mindezen.
MOST, ITT, AZONNAL!!!
Kizárt, hogy valaki is ezt az életet önként válassza!!! Te nem a Maris vagy !!! De a Maris nem a rosszakaród, egyszerűen a hosszú évek során félretanították. De TE megtaníthatod rá, hogy milyen az élet!!!:) Segíts a Marisodon! Csak Neked sikerülhet. Legalábbis nélküled biztosan nem fog menni:) Alakítsd át a lelked kövér részét:) Ne erősítsd önsajnálattal, azzal nem fog megváltozni az életed! Vágj bele! Előbb-utóbb élvezni fogod, ezt megígérhetem! ;)
Tudom, hogy mit érzel most, és látom, ahogy lebegsz a régi biztos kis ösvény, és az új, tágas. lehetőségekkel teli, ám most még bizonytalannak tűnő út között. lépj rá! Bátraké a szerencse;) És már jópáran rajta vagyunk:) Nem fáj, sőt!!! A kezed is fogjuk, ha szeretnéd;)
www.wellnesscafe.hu/forumkifejt.php
ÉS akkor a mérleg...:)
ÁLLJ RÁ!!!!
Istenem, ha ott lehetnék Veled!:) Állj rá, és nézz szembe a Marissal! És vedd tudomásul, hogy amit látsz, az a Te sarad!
A következő lépés...ne titkold el az eredményt!!! Tudod mit, ha másnak nem mered, küldj nekem egy emilt!!!
Csak annyit írj, igen, ráálltam, és ŐSZINTÉN!!! ennyi és ennyi kiló vagyok. Jó!!!! Nézz szembe vele, és tudd, hogy ennél már csak kevesebb leszel, ha nem hagyod el magad:!) Ez a kiindulópont!!!! Nem fognak érte börtönbe zárni!!!! Ez van. Tény. El kell fogadni. Amit a mérlegen látsz, az a Te Nulladik kilométerköved:) Én pedig ígérem, hogy soha senkinek nem fogom ezt elárulni;) De Téged arra bíztatlak, hogy minnél több embernek áruld el. Legalább nem kell szenvedned attól, hogy azt érzed, saccolgatják!:D Mi változhat? Legfeljebb szembenézel végre Marissal;) Ez a kezdet, hidd el! Lányok (és fiúk is persze, csak ebben sajna nincs saját tapasztalatom, lehet, hogy kellene keresnem egy szerőtársat ide;) szóval...tömjétek meg azt a mail-fiókot, és uccu neki;) Itt a tavasz, de szólok már most, jön a nyár is!!!!;)
Szép napot!