Jó reggelt!
A tegnapi új lendület meghozta a várt eredményt, újra 110 alatt, és újra több, mint 20 kiló a kipakolt szemét!!!! ;) Ma reggel 109,9 kilóval nyomtam azt a szegény mérleget.
Még 90 deka, és Jucám mintha el sem ballagott volna! :DDDDDDDDDDD
Tegnap nagy nap volt nálunk, az én legnagyobb kicsi lízingelt lánykám hivatalosan is megkezdte az érési folyamatot!
Érdekes dolog ez...hogy azok ott a vizsgáztató pad másik oldalán valamikor júniusban, az érési folyamat végén kimondják, hogy az én pici lányom érett-e! :-D Na és hogy mennyire!!!! Lehet, hogy én vagyok hülye, de valahogy ahogy múlnak a földi éveim egyre kevésbé bírom az agyamat ilyen szűk határok közé feszegetni. Valami azt súgja, TÉNYLEG teljes reform kellene ide oktatás-ügyileg! Reform? Hmmm...inkább vissza a középkorba-e téren, elő a mesterekkel...(vannak még? ;)) elő a régimódi tanáremberekkel, és ha a gyerekünk megtanult úgy istenigazából írni-olvasni-számolni, hadd tanuljon továbbra is valami hasznos dolgot! Mert az a gyerek beérik mindenképp!!! Mi lenne, ha az oktatási rendszer segítené inkább ezt az érési folyamatot? mi lenne, ha megtanítaná(n)k újra a gyerekeinket arra, hogy élnek a gépen kívül is emberek, és hogy egymással találkozni, ne adj Isten érintkezni jó dolog???? Jó lenne, ha helyet kapna a kézírás továbbra is, ha eszembe sem juthatott volna a gondolat, hogy az unokáim már lehet, hogy nem is fogják ismerni az írott betűket???? Pedig képzeljétek, ha szeretném, hogy abban az agynak nevezett csodában ott fennt a koponyámban megmaradjon az infó..leírom!!!! Kézzel!!!! És ha arra is vigyázok, hogy szépen írjam..hmmm...valahogy más embernek érzem magam:) Valahogy a kézírás elő tudja csalni a szépérzékemet..sőt...ha más ember kézírását meglátom, mindenféle grafológiai ismeret nélkül is kialakul bennem egy kép az íróról...Az én gyerekem 3. osztályos, mondhatni kitűnő tanuló, és ha megkérem, írjon fel nekem pár dolgot egy cetlire, mert mondjuk főzés közben jut eszembe, hogy mi hiányzik...az én gyerekem gondolkodik, hogy merre kanyarodik a C betű! Tud viszont olyan dolgokat, amiket nem is tudom, miért kell egy harmadikos gyerek agyába betuszikálni:( Tudom-tudom...érintettem már ezt a témát, de egyre jobban zavar, hogy az iskola nem életre nevel! Márpedig élni kelleni fog párszáz év múlva is...vagy nem???!!! Attól tartok, a mai érettségi bizonyítványt átvevő gyerekek nagy többsége még rettenet messze van az érettségtől!!!! Márpedig ha a gyümölcsöt nem hagyjuk beérni...hát nem fog konzerválódni a hamvassága, az tuti:S
Volt tegnap még egy dolog, ami elindította az agyamat:D Focira kísértük Marcust. Én nem értek ehhez a sportághoz egyáltalán, de él mellettem egy ember, aki konyít hozzá, és azt mondja, az én gyerekem bizony tehetséges focista. JA!!! Mellesleg az edző megerősítette Apánkat e véleményében már többször is..DE!!! A Marci osztályában a fiúk- akik egy korcsoporttal feljebb játszanak, akikkel az én fiam az edzést kezdte- valódi őstehetségek tán, vagy én nem tudom...mindegy, a lényeg, hogy sorra vernek mindenkit, akit ellenfélül kapnak...nos az én pici fiam koránál fogva még befér a másodikosokhoz, így ettől a tanévtől velük kell meccsekre járnia. Ügyes is, de ez ugye csapatverseny, egy ember nem fogja tudni megnyerni a meccset! Oszt van itt egy úgynevezett BONI-nak nevezett csoda, amely 3 ált. sulit fog össze egy intézménybe...és bizony a 3 ált.suliból-tegnap bebizonyosdott- össze lehet turkálni egy jó csapatra való ügyes bandát.
HÁT MI A LÓSZARNAK NEM LEHET AKKOR EZEKET A GYEREKEKET EGYÜTT EDZENI???
Miért kell hagyni, hogy valamiben tehetséges gyerekeknek szinte soha ne legyen sikerélménye??? Az én véleményem az, hogy ennek egyetlen oka, hogy év végén az edzőket is értékelik...és ez az emberféle (tesi tanár) nem bír megalkudni:( Ez az emberféle magának akarja azt a plecsnit!!! "Na nehogymár más eddze az ÉN gyerekeimet!!!!" Na és ha EGYÜTT próbálnák meg? Kapna Bonyhád egy szuper kis focicspatot, 3 tanár osztozhatna egy plecsnin..így ebből a korosztályból lehet, hogy egy sem fog kapni...és csak úgy mellékesen, a gyerekek nem azt hinnék el magukról, hogy vesztesnek születtek, hanem pont az ellenkezőjét! ;) JA!!! És ha én edző lennék, nem azt a lovat ütném, amelyik húz...azt dícsérném:- szuper, még egy lapáttal tegyél rá, és Tiéd a világ!!! Ha az én gyerekem ezt hallhatta volna tegnap...ha ezt erősítenék benne végre...de nem ez van sajnos:(
Talán majd egyszer! ;) Én optimista vagyok:D
Szép napot!
