Jó reggelt!
Imádom a lakókocsimat, amikor így takarít!!!! 107,9!!!! 22,6 mínusz, 35,6-os BMI, azaz 1-2 kiló után ünnepelhetek, ugyanis már hivatalosan is "csak" elhízott egyén leszek, nem lesz a dolog kóros! :-D
Apropó ünneplés...
A tegnapi bejegyzésem után eszembe jutott, hogy hogy a francba' van az, hogy nálunk az ünneplés és a zabálás közé egyenlőségjel került?
Komolyan, ha ünnep, akkor az első dolog, ami eszembe jut az az, hogy eszünk egy jót! :-D Ezzel még nem is lenne nagy baj, de ez az evés ez nem közös asztaltársaságnál való csipegetést, egymás ünneplését jelenti, hanem rend szerint naaaagy össznépi zabálásba fullad a cucc.
Kutakodtam kicsit a neten, hogyaszondi: was ist das...ünnep??? A legértelmesebb defi, amit találtam, Csörgő Zoltán agyából pattant ki, legalábbis nem jelölt meg más forrást az illető. Azt írja:
"Az ünnep kiemelkedés a hétköznapokból, az idő többletjelentéssel való felruházása, periodikus megszentelése. Az idő folyása ugyanis körkörös is, vissza-visszatérő, ciklikus, így az ünnepek ritmust adnak az emberi létezésnek."
Kiemelkedés a hétköznapokból!!! Na? Szerintem ezt többféleképpen megtehetjük, akár ciklikusan, nap mint nap:)
Elgondolkodtam kicsit, mit tudnék ünnepelni nap mint nap...megosztom Veletek az eredményt;):
-Megünnepelhetem minden reggel az új napot, azt, hogy esélyt kaptam, hogy elkezdjem, hogy újabb ajándékot kaptam a sorstól, hogy MOSTantól jól csináljam;) Azaz már az ágyban elkezdhetek ünnepelni...juhéjjj!!!
Aztán jobbra fordulva máris jön a következő ünnep, merthogy erre az ünnepnapra is kaptam társat;)
Kicsit tovább, bekukk a gyerekszobába...és ott szuszog az ajándék...ma reggel is anyuka lehetek...ünnepnap;)..aztán ugyanez az élmény még egyszer...és még egyszer;)
A fürdőszoba...uhh...van ilyenem is!!! (Merthogy sokaknak nincs :()..és csak úgy folyik a csapból a friss víz....ünnep lehet, ha átélem! ;)
Hmmmm...a kávé, itt a gép előtt...ha hiszed, ha nem, nem mindenkinek adatik meg!!!!...és bár mindennapos dolog az összes többivel együtt, mégis mindig picit más...mégis kellemes, mégis ünnepi, csak az ember hajlamos elsiklani mindezek felett :)
Aztán elcsenhetem a pillanatot, ahogy a család ébredezik...minden reggel ugyanúgy...mégis mindig kicsit másképp...
A pár perc magány, mikor kiürül a ház....
A reggeli, és utána az öröm, hogy simán le tudok táncolni egy órát egy huzamban! :-D
A tény, hogy van munkám...sőt, saját főnököm lehetek...
Az a különleges élmény, hogy vannak ismerőseim, akiket még sosem láttam, mégis fura módon kötődöm hozzájuk...
Egy ilyen kedves idegen-ismerőstől kapott jó szó, fotó...egy ismeretlen gyermek mosolya, csak mert ott és akkor Neked mosolyog...
A kutyám melege, ahogy hozzám bújik..az az összetéveszthetetlen érzés, ahogy az orrát a lábamnak nyomja...
A melegség, az enyhe nyomás a mellkasom közepén, ha a férjem ÚGY néz rám...
A mindennapos közös ebéd, csak hogy az asztaltársaság is meglegyen...:)
Egy-egy újság, ami feltölt lelkileg...
Az esti séták, felfedezni, hogy ugyanaz az út, és mégis mindig más...tegnap például kinyílt egy liliombokor, teljesen, pedig tegnapelőtt még a bimbót sem vettem észre!!! ;)
Hazaérni, és a szembelévő utca sarkáról meglátni a házunkat, ránézni, és megint az a meleg nyomás belül...
Az esti telefon Anyámmal, mert én még egyszerre lehetek gyerek és anyuka...
Az esti fürdés, amikor megint egy picit egyedül vagyok...
A jóéjtpuszik, amik azt jelzik, megint vége egy csodálatos napnak...:)
És végül az érzés, hogy belegömbölyödhetek az uram ölébe, biztonságban érezhetem magam, és elalhatok, az ágyunkban, ahonann holnap reggel egy újabb csodás napra ébredhetek...
Hmmm....na ezek lehetnének a hétköznapi ünnepeim MA!!!...ehelyett...ehelyett általában másképp van:) Illetve azt hiszem, egyre többször észre tudom venni az ünnepet...evés nélkül is...és ezek csak a napi kis ünnepek voltak:)
Hol van még a rengeteg nem mindennapi alkalom?...sajna Neked kell befejezned, én most lépek ünnepelni, amíg tehetem! ;)
Szép napot!
